A papagájoknak repülniük kell

Az emberi látókéreg borsónyi méretű, az agyunk méretéhez képest nagyon kicsi. A papagáj látókéregje hatalmas, összehasonlítva a madarak agyához képest, és valójában jelentős idegrendszeri kapcsolatai vannak az agyuk nagy részével. A papagájoknak, mint zsákmányállatoknak, reagálniuk kell arra, hogy mit látnak. Emiatt sokkal gyorsabban reagálnak a látottakra, mint az emberek, mivel sok ragadozó ebédmenüjén szerepelnek.


A szemen keresztül érkező információk számos különböző idegpályán keresztül jutnak el egyszerre az agy különböző részeibe. Minél többet használják és erősítik ezeket az útvonalakat a tapasztalatok, annál gyorsabb lesz a vizuális ingerekre adott általános válasz. A vizuális ingerre adott megfelelő válasznak mindössze néhány ezredmásodpercig kellene tartania, de a folyamat késik, amikor a "kompenzációs hálózatok" közbelépnek, és több másodpercig is eltarthat, amíg rendeződik, vagy feldolgozódik.


A gyenge vizuális képességekkel rendelkező papagájoknak hosszabb időbe telik a vizuális ingerek értékelése, ami azt eredményezheti, hogy a madárnak agresszívan kell reagálnia, amíg az információ feldolgozásáig el nem jut fejben. Például egy új személy belépése a szobába, vagy ha valaki megérinteni kezdi, az "harapást" válthat ki. Ez az "előbb kérdezz később nyúlj oda" reakció, amíg a helyzetet feldolgozzák.

A repülő madarak gyorsan megtanulják rövidebb idő alatt feldolgozni a vizuális inputokat, mivel új és jobb értelmezési utakat fejlesztenek ki és erősítenek meg. A vizuális ingerek nagy sebességgel, háromdimenziós módon történő értelmezését használják. Ez a tanulási folyamat nem játszódhat le egy nem repülő madárnál.

Megjegyzések